Kerti hexameterelés
Június 7-én meghívott vendége voltam a Molnár-C. Pál Műterem Múzeum kertjében megrendezett Talány Akusztik koncertnek, ahol felolvastam egy erre az eseményre írt, hexameteres, sakk-áthallásos, kikiáltó versezetem; továbbá, pálinka-sugallatra, megbonyolítottam egy háromlépéses sakkfeladványt Krizsán Edith legnagyobb derültségére.
Hekl Krisztina fotója
Novák Valentin
Esti kikiáltás sakkos csavarokkal
Lakkos sakkfigurákkal, szerte a kerti bozótban,
összetalálkozhatnak jó vendégei C-Pál
múzeumának. Persze csak úgy, ha kitárt az agyunk most,
és befogadja az égi sugallást homloki csakránk.
Ménesi út sziklája nyitotta e csillagos estét.
Zengje tovább költő kikiáltó: lesz ma gitárra
felajzott, csak ránk mért koncert; Sz. Zoli rímtárs,
új aromákért mélybe leszállni tudó úr,
és a talányos akusztik kóprodukálta dal és vers.
Lesz itt miskei szózat, s jó Editünk belehajszol
mattba ma minket. Lesz nyugat és kelet összefonódva
legbelül, ott, hol hószinü lelkünk vágyfeketéjén
sakkozik ősi erővel, mesteri szinten a végzet.
Lesz itt taps, és zöld levelek vad hajladozása.
Lesz itt gótik festőárny, ki lezöttyen a mellénk
elhelyezett légből font, éteri székre, melyet fel-
kínál poszteritásunk mennyei tiszteletünk jegye-
ként. Bár százhuszon évig is el lehet élni e zárvány
partiban, álmodván más sakkfigurákkal a lépést,
mégis a nagymesternek kénye szerint ki szeretne
porba lehullni hiába cselek végén. Derüvel kell
hát nekimenni a sorsszerü, sablon parti-menetnek!
Védangyal tűzpallosa sújtsa a túlnani harcost,
művészet csele óvja meg ösztöni, gyermeki létünk,
ám bősz, ádáz játszma után szent béke maradjon,
háboru, táblaidom peremén soha túl ne mutasson!
S végül a Bálban, bölcs, puritán, nagyszívü királyok
megszelidült, ellenre kacsintó elme-vezérek:
színpadi, égi sugárban meghajoló, zabolázott
nyihahák vehetik majd át a jehuk rontott szerepét…
